Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete

Információ

- Kérdése van a weboldalunkkal kapcsolatban?

- Szeretne tagként csatlakozni hozzánk?

Hívja Tóth Jánosné, Irmát.

Telefon: 25/400-272



Címlap
Vendéglátó vagy vendég voltam? PDF Nyomtatás E-mail

Vendég lettemÍrta: Orha Zoltán

A Dunaújváros Alapítói Civilszervezet havi taggyűlésén, Adonyból származó Duna-Menti Szent Orbán Borrend volt vendég. Vagy vendéglátó? A mai napig nem tudom eldönteni, ki-kinek volt vendége. De kezdjük az elején.

 

 

Havi rendszerességgel megrendezendő összejövetelen tartalmas és színvonalas rendezvények, sorába tartozó bemutatót láthatunk október tizenegyedikén, a fent említett borrend jóvoltából. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy Králl István nagymester, Schmidt Attila krónikás ceremóniamester és az „istenek nedűje” a bor főszereplésével részesei lehetünk e gálának. Kaptunk ismertetést a borkészítés és tárolás művészetéről, valamint a szőlőművelés és szőlészet tapasztalataiból. Leckét kaptunk a barátság és a borszeretetéből. Mindezt köszönjük Králl István nagymesternek és Schmidt Attila krónikás ceremóniamesternek, mert tőlük kaptuk a szaktudást, a kiváló nedűjüket és a barátságukat.

 

A Duna-Menti Szent Orbán Borrend rövid bemutatása:

1993-ban 4-5 fő baráti társaság elhatározta, hogy Adony és környéke visszaállítsa az ott termett borok népszerűségét. Ennek érdekében rendeztek gazda napokat, borversenyeket és kerestek szövetségeseket. 1996-ban a Szőlőhegyi Kápolnáknál felavatnak egy Szent Orbán emlékművet, itt tartják éves rendezvényeiket. 1998-ban megalakul az Adony Kőrnyéki Szent Orbán Szőlő és Borbarát Egyesület. 2004-ben Szent Orbán emlékérmet alapítanak, melyet az Orbán napi ünnepségek során évenként ítélnek oda az arra érdemesültnek, érdemesülteknek (nagytanács döntése alapján). 2006-ban kérik az Országos Borrendek tagságát, melyet 2006. november 26-án megtartott Országos Borrendi Közgyűlés el is fogad. Céljuk: A borrend működési területén termelt borok hírnevének öregbítése, a terület építészeti, kulturális, természeti értékeinek ápolása, megőrzése, a kulturált borfogyasztás minél szélesebb körű népszerűsítése érdekében. Legnagyobb ünnepük a május 25-én Szent Orbán napja valamit szeptember végén és október elején sorra kerülő Hálaadás és Új bor ünnepe.

 

Borról:

Bor elnevezés alatt 1908-as törvény szerint az a szeszesital értendő, mely kizárólag a szőlő levéből (szőlő mustból - erjesztés után) készül.

Fehérbor (tiszta és ezek keveréke - Cuvé)

Rose (Kék szőlőből készült technológiailag kezelt bor)

Vörösbor (tiszta és keverék pl. Kékfrankos)

Siller bor (vagy kastélyos) bor Csemegebor (tokaji, spanyol, olasz görög édes borok) Ürmös borok (hozzá adott anyagokkal ízesített bor, vagy főzött mustból készült)

Pezsgő és habzóbor

Törköly borok (csiger vagy lőre)

 

A bor a legrégebben ismert szeszes ital. Élvezeténél az alkohol hatása érvényesül. Fogyasztása élénkéti a képzelőerőt, elősegíti a gyors felfogó képességet. Hatására az érzékszervek könnyebben fogják fel a benyomásokat. Nő az izomerő, a hang teltebbé, erősebbé válik. A fáradtság - bágyadtság eltűnik, helyette vidámság és jó érzés keletkezik. De ezek a tapasztalatok, csak mérsékelt borivás mellett értendők el. Csak felnőtteknek! Gyermekeknek tiltott!

 

Első történelmi emlék a bortermelésről Föníciából származik. A szőlővesszők meghonosítása a Pannónia tartományban, Probus római császárhoz köthetőek. Ekkor elsősorban görög vesszők kerültek telepítésre. A magyar bortermelés XI. századtól követhető nyomon, amikor Olasz szaporító anyagok kerültek Magyarországra. Különös becsben állt szerémségi, szekszárdi, szentgyörgyhegyi, balatoni-vidéki, somlói, soproni, ruszti, budai, aradi szőlők bora. Az Anjou-házi királyoknál erős fejlődés figyelhető meg a bortermelésben. Ekkor már kiváló minőségű Tokaj hegyaljai termő területek alakultak ki, ami a 15. században világhírre tett szert. Különösen 1560-tól mióta aszú bort készítenek. Ez napjainkban is a világörökség védelme alatt áll. Mérhetetlen csapás érte borászatunkat Filloxera pusztítása által, ami a bortermelést egynegyedére szorította vissza. A második világháború után a mennyiségi bortermelés került előtérbe, amit a rendszerváltás után a minőségi és kulturális borfogyasztás váltott fel. Ennek elősegítésében óriási munkát vállaltak a magyarországi borrendek.

 

 
Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete, Powered by Joomla!