Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete

Információ

- Kérdése van a weboldalunkkal kapcsolatban?

- Szeretne tagként csatlakozni hozzánk?

Hívja Tóth Jánosné, Irmát.

Telefon: 25/400-272



Címlap
Magyarország „legzöldebb” városa PDF Nyomtatás E-mail

Előadás Dunaújváros zöldterületeirőlHorváth Tibor erdészeti és parkfenntartási ágazatvezető tartott előadást a 2012. november 13-án Dunaújváros Alapítóinak Egyesületénél, hogy tájékoztassa a tagokat a városban található zöld területek, parkok és erdők helyzetéről.

Bemutatkozáskor elmondta, hogy számára ismerős ennek a tájnak a flórája, ismeri az itt élő növényeket, hiszen ezen a környéken született. Nagyvenyimen végezte az általános iskoláit, de már Dunaújvárosban tanult a középiskolákban. Hogy miért választotta az erdészetet tanult szakmájának? Emlékszik, hogy egyszer a nagybátyja a hatos út és a Nagyvenyimi út kereszteződésénél vágta a fát, ami számára annyira érdekes volt, hogy akkor elhatározta, erdész lesz belőle.
Beszélt Dunaújvárosban és a környékén található erdőkről, amit bizony már több mint ötven éve telepítettek. Megemlítette Nagy István és Éberhardt Béla nevét is, akinek még az édesapja kezdte el 1951-ben, a város erdeinek a telepítését a meglévő pentelei erdők mellé.

A város kezelésében lévő erdők területe 339.31 hektár. Magyarország városai közül itt található a legnagyobb zöldterület. A település tulajdonában lévő fákat a partvédelem, és az erdészet gondozza, amire az önkormányzat költségvetése biztosítja a pénzt. Fát kivágni sem lehet csak elgondolásra, mert a fakivágást, a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott, - Európa legszigorúbb - erdőtörvénye szabályozza.

 

Dunaújvárosban tíz éves ütemezés van, ennek a keretében határozzák meg azokat a feladatokat, amik meghatározzák, milyen munkát kell elvégezni a parkokban és az erdőkben.

Az erdőkben változatos fafajtákat telepítettek, zömmel a lombos, keményfa fajtákat, mint a juharok, hársak, kőrisek, gyertyánok, -  de megtalálhatóak a gyorsan növő fajták is, mint az akác vagy a nyárfa is. Az értékes fafajtáknak a telepítése folyamatosan történik. A város körüli kertek körzetekre vannak osztva, ennek alapján tervezik meg az erdők gondozását.

  • A 6-os út menti akácosok már elöregedtek, balesetveszélyesek, és így szükségessé vált ezeknek a fáknak a kiváltása, hiszen átlagos élettartamuk csak negyven év. Folyamatosan történik az akácfák cserélése, hogy az alattuk növekvő hosszabb életű fák, juhar, hárs, kőris, tölgy, gyorsan növekedésnek indulhassanak.
  • A régi víztorony körül lévő erdők, a nyolcvan - kilencvenes évek kedvenc kirándulóhelyei voltak a város lakosainak. Nem csak az óvodások, iskolások látogatták az ott lévő játszótereket, de a fiatalok gyakran sétáltak az erdei utakon, gyönyörködve az ott lévő fák szépségében. Még az erdei utakat is naponta söpörték, hogy a terület tisztaságát és rendjét megőrizzék. Sajnos az évek folyamán az erdő arculata sokat változott. Ma már hajléktalanok lakta területté vált, ahol az esőbeállókat lebontották, a padok, és a játszóterek is eltűntek. Itt is megtörtént az öreg akácosok kiváltása juharokra, kőrisekre, tölgyekre.
  • Az erdei tornapálya is parkerdő. A kilencvenes évekre elöregedtek a nyárfák, ezért szükségessé vált azok kivágása. Ma már egy virágzó lombos keményfa erdő található helyette, a város lakóinak örömére.
  • A Szaki-sziget szintén parkerdő. Annak idején - a mai camping területén található, - öreg fűzeket kitermelték. Itt, a kb. 15 hektáros térségben iszapkotrást végeztek, az iszapos rossz talaj kicserélték, és erre a területre az erdészet értékes fákat telepített, többek között kőrist, fekete nyársat, fehérfüzet, tölgyet. Itt is sok értékes fa található. Itt már vágtak ki olyan fát is, aminek az évgyűrűit megszámolva kiderült, hogy 198 éves volt. Próbaképpen, huszonhárom éve, száz darab mocsári citrus is elültetésre került. Sajnos már csak hét darab van belőle, mivel az arra járó kirándulók nem vigyáztak a fákra, hiába pótolták a hiányzó citrusokat. Az erre látogatók, kényelmét segítik elő az itt elhelyezett padok, és szalonnasütő helyek is.
  • Az Aranyvölgyi út öreg és beomlott pincéinek helyére is fák kerültek, de hiába omlottak be, a „rézsűt” ma már gyönyörű lombos és fenyőfákból álló erdő borítja.
  • A Kádárvölgytől induló 8.17 hektáros terület egészen a vasútállomásig tart. A völgyet őshonos fák és fekete fenyők teszik igazán látványossá. A sétáló utak mentén asztalok és padok vannak a pihenni vágyók örömére. Sajnos az „Erdei iskola” úton kevés látogató van, pedig a fák megismerése hasznos tudás lenne az iskolások számára.
  • A „mini” arborétumot még Nagy István kezdte telepíteni: A Baracsi úti arborétumot, erdészeti és parképítészeti céllal telepítették a városon keresztülhaladó Alsó-foki patak völgyében. Itt többszáz különleges növény mellett, - melyek táblával vannak jelölve, - virágot és gombát is találhat az ide látogató. A kisállat simogatóját két-háromezer ember látogatja meg évente.
  • A cirkusztérnél is van parkerdő, ahol a lombos fák mellett tűlevelű örökzöldeket is láthatunk. Eredetileg a Béke krt, üres terület volt, aminek a betelepítésében nem sokan bíztak, hiszen ezen a földön magas a mésztartalom, de a tervek elkészültek, és a város végül saját forrásból és a támogatók segítségével egy nagyon szép vegyes erdőt telepített. Ma már a terület nagyrészt fehér hárs, törökmogyoró, és tölgyfa borítja, az emberek nagy örömére.
  • A Salbert-sziget Dunaújváros déli határában a Pentele-híd közelében helyezkedik el. Régen ezen a területen nagy kiterjedésű gyümölcsös volt, ma már nyárfaerdőt találunk itt.
  • A Duna parton, a 65 hektáros terület gondozását a Partfenntartó Vállalat és az erdészet együtt végzi. Itt helyezkedik el a város közterületeinek egy jelentős része, köztük több hektárnyi véderdő is.
  • A munkáslőtéren is van egy jelentősebb parkerdő terület, ami szintén az erdészeti és parkfenntartási ágazat gondozásában van
    Dunaújváros nem csak a legnagyobb zöldterülettel rendelkezik Magyarország városai közül, de parkok és virágos díszkertek terén is az elsők között van. A mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére az önkormányzat és a városlakók is azon tevékenykednek, hogy szép és virágos környezetet alakítsanak ki. Többek között tizenötezer egynyári virág, tizenegyezer tulipánhagyma és tizenötezer árvácska került elültetésre a városban.

 

Ezek után bátran állíthatjuk, hogy az ország egyik legzöldebb és legvirágosabb városában élünk.

 
Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete, Powered by Joomla!