Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete

Információ

- Kérdése van a weboldalunkkal kapcsolatban?

- Szeretne tagként csatlakozni hozzánk?

Hívja Tóth Jánosné, Irmát.

Telefon: 25/400-272



Címlap
Dunaújváros a XXI. században PDF Nyomtatás E-mail

Dr. Bacsa-Bács AnettIsmét egy kitűnő előadást hallhattak az egyesület tagjai 2014. február 18-án dr. Bacsa-Bán Anetta, a főiskola docenstől. Az előadás a szokásos helyen a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tantermében került megrendezésre.
Az előadó egy általános körképet adott arról, hol helyezkedik el Dunaújváros a XXI. században Magyarország többi más - új típusú városai - és a megyei jogú városok között. Bemutatta a lakosság körében végzett adatgyűjtések eredményeit, és a város infrastruktúráját meghatározó statisztikai adatokat. Vizsgálta a város lakosságának alakulását, a munkalehetőségeket, és azokat a körülményeket, amik a város életében meghatározó szerepet játszanak, valamint feltérképezte az intézményrendszerek kínálatát és a lehetőségeket.



Dr. Bacsa-Bán Anetta és munkatársai, kutatást végeztek azok alapján, hogy Magyarország megyei jogú városai között, - azok között, amelyeknek lakossága az 50 ezer főt meghaladta – hol helyezkedik el városunk a XXI. században. Vizsgálta a lakosságra jellemző adatokat, a város strukturális felépítését, és az infrastruktúra mellett a szolgáltatások arányát és minőségét is.
Először a városban az élve születéseket és halálozásokat hasonlította össze, amiből kiderült, hogy a lakosság folyamatosan öregszik, egyre kisebb a születések aránya az elhalálozásokhoz képest. A vizsgált adatokból kiderült, hogy a 23 vizsgált város közül, Dunaújváros a 18. helyet foglalja el.
De nem csak ez okozza a lakószám csökkenését, hanem az is, hogy sokan elvándorolnak és inkább vidékre vagy más városba költőznek el. Itt az utolsó előtti helyre szorult Dunaújváros, a csökkenést figyelembe véve.
1970-ben - 45.129-en laktak a városban.  1980-ban -60.736-an, 2001-ben - 55 309-en és 2013-ban már csak 45.813 fős lakossága volt a városnak.
Ezután az előadó táblázaton szemléltette a megyei jogú városok lakónépességének korcsoport szerinti megosztását. Sajnos ebből a táblázatból is nyilvánvaló volt, hogy a város öregszik. A vizsgált települések közül Érd volt a legfiatalabb, ahol 100 gyerekkorú lakosra 89 idős ember jutott, míg szembetűnő volt az, hogy Dunaújváros kiemelkedően idős a lakosság tekintetében, hiszen 100 gyerekkorúhoz viszonyítva - másfélszer annyi idős ember él ebben a környezetben.
Nem csak a lakosok száma, a családok összetétele is fontos, és az adatok elemzésénél a 15 évnél fiatalabb és az eltartott gyerekek számát is figyelembe vették. Jellemző az is, hogy a családok több mint a felénél csak egy gyerek van, míg ennél nagyobb számú az a család, akinél nincs is gyerek. 2011 adat, hogy száz családra csak 79 gyerek jut, és száz gyerekes családban is csak 157 gyerek él.
A gazdasági adottsága jó a városnak, hiszen újonnan épített városról van szó, ahol már tervezetten alakították ki a lakóterületet és a gyárakat, figyelembe véve a lakosság foglalkoztatásának igényeit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók megosztása szerint Dunaújváros jellemzően az ipari szektorban foglalja el a legtöbb helyet. Sajnos a munkanélküliség itt is növekvőben van. A statisztikák szerint a fiatalok elhelyezkedése ebben a városban a legnehezebb, és a regisztrált álláskeresők 11.1 %-a pályakezdő. Az álláskeresők többsége középiskolai végzettséggel rendelkezik.
Köztudott, hogy a társadalom részére juttatott állami kifizetések háromnegyedét a nyugdíj teszi ki, 15 % a gyerekgondozási ellátás, és 4 % a munkanélküli segély kifizetése. Ezen a területen is hátul van a város, hiszen a legtöbb öregségi nyugdíjas Dunaújvárosban él (76%) a vizsgált városok közül.
Ha megnézzük a laksűrűséget (100 lakásra jutó lakosok száma) a megyei jogú városok között, akkor megállapíthatjuk, hogy Érden a legmagasabb, míg Salgótarjánban és Dunaújvárosban a legalacsonyabb. 22.927 lakás található a városban, aminek a többsége, 65,3 %-a két szobás lakás. A lakásállomány 9 %-a csak a családi ház, és a vizsgált időszakban csak 1 %-ban épültek új lakások. A lakásépítési kedv nagyon eltérő volt a megyei jogú városokban az elmúlt tíz évben. A legkevesebb új lakást Salgótarjánban és Dunaújvárosban épült!
Amire viszont büszkék lehetünk az a közműolló, az 1 km vízvezeték-hálózatra jutó szennyvíz-hálózat hossza. Persze ez adódik abból is, hogy tervezett városról van szó, ahol már eleve számoltak a lakossági igényekkel. Dunaújváros a legjobb eredményekkel rendelkezik, hiszen a vízvezetékek hossza 131 km, ezáltal a város vezetékes ivóvíz-ellátottsága 97,3 %, a közcsatorna ellátottság 91,4 %-os. A lakóközösség 94,7 %-ban van földgáz, 100 %-ban pedig elektromos áram.
Ha a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás főbb mutatóit nézzük a megyei jogú városokban, akkor (2010 éves adatokat nézve) átlagosan egy háziorvoshoz 1725 beteg, egy gyermekorvoshoz 923 gyermek tartozott. Az egyes városok között azonban jelentős eltérés van. Igen leterheltek az egri, a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a dunaújvárosi háziorvosok, itt az egy orvosra jutó ellátott betegek száma meghaladta a 12 ezret.
Az oktatásban résztvevő gyerekek száma oktatás típusonként változik a vizsgált helységekben. A megyei jogú városok alapvető jellemzője, hogy koncentrálják az oktatási intézményeket, ezzel lehetővé teszik, hogy a vonzáskörzetükbe tartozó községek is használhassák ezeket. Az óvodák átlagosan 95 %-os kihasználtsággal üzemelnek. Az általános iskolai oktatás, természetesen minden megyei jogú városban megoldott, a középfokú oktatás pedig szintén koncentráltan megoldott. Dunaújvárosban főiskola is működik.
Bár az adatok nem mindig kedvezőek, de azért akik Dunaújvárosban laknak tudják, ez a város továbbra is fejlődőképes, egy kis odafigyeléssel, a lakosság összefogásának koncentrálásával, az infrastruktúra fejlesztésével a negatív tendenciák megállíthatóak, és a város továbbra is jelentős szerepet tud majd betölteni a XXI. század városai között!

 
Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete, Powered by Joomla!